Bemutatjuk Önnek az első interjúnkat a BU1 kesztyűt viselő kapusokkal. Ma néhány érdekes kérdést fogunk feltenni a kapusnak, akiről már korábban írtunk Önnek. Jan Laštůvka az egyik első nagy név, aki felvette a kesztyűinket. Kérdezzük meg őt néhány kérdésről, akár a kezdetekről, akár a jövőről…
Ki Jan Laštůvka?
Mindenki által ismert Baník támasza 1982-ben született Havířovban. A futball világába 6 évvel később lépett be, amikor barátai elvitték a Karvinský csapatba. 18 éves korában a Baník Ostrava csapatához igazolt, ahol az első szezonja után a kapus első számú posztjára került. Ezen a poszton maradt egészen távozásáig. Ez idő alatt a Baníkkal megnyerte a bajnoki címet is, mégpedig a 2003/2004-es szezonban.
2004-ben Ukrajnába költözött, mivel a Sahtar Donyeck csapatához igazolt.
Három évet töltött ott, játszott a Bajnokok Ligájában és az UEFA Kupában. 2007-ben Angliába is eljutott, egy évet töltött a Fulham csapatában, majd a következő szezonban a német szomszédainknál, a Bundesligában játszott, ahol a VfL Bochum csapatának kapuját védte.
Itt Jaroslav Drobný helyére került, aki akkoriban a Herthába igazolt. Egy év németországi tartózkodás után Laštůvka visszatért Angliába, ezúttal a West Ham csapatában játszott, ahol azonban csak egyszer lépett pályára.
Végül a jól ismert Ukrajnánál telepedett le. 2009-ben a FK Dnipro csapatához igazolt, és ez a transzfer több mint sikeres volt. Honza Dnyipropetrovszkban több mint 7 évet töltött, több mint 100 mérkőzésen lépett pályára. Miután a szülőklubja feljutott az első ligába, úgy döntött, hogy hazatér.
2016-ban ismét megjelent a hazai környezetben, ezúttal abban a mezben, amelyben felnőtt – a Karviná. Té Honza segített mint újonc a tabella nyugodt középső részéhez. Egy nagyon sikeres szezon után úgy döntött, hogy átigazol a akkoriban megerősödő Slaviába. Sajnos Prágában nem találkozott nagy bizalommal, és fél év után kénytelen volt átigazolni. A csapat, amelyben egész profi karrierje elkezdődött, felé döntött. 2018 januárjában visszatért az ostravai Baníkhoz.
Hogyan kerültél a kapusposztra?
Focizni támadóként kezdtem, de fél év után valahogy a kapuba kerültem. Kiskoromban két korosztályban játszottam, a nagyobbikban a kapuban álltam, a fiatalabbikban pedig támadóként játszottam. Be kell vallanom, hogy a mai napig nagyon élvezem a lábbal való játékot, annak ellenére, hogy kapus vagyok.
Emlékszel valamilyen emlékezetes vagy vicces pillanatra a focis gyerekkorodból?
Nos, a gyerekkoromból nem emlékszem semmire különösebbre, de van egy pillanat, amit valószínűleg örökre meg fogok jegyezni. Az első ligás mérkőzésemen a Žižkov ellen a tizenhatoson kívül elkapta a labdát, amiért sárga lapot kaptam és gólt kaptunk. Szerencsére akkor a csapattársaim támogattak, és megnyertük a meccset.
A mezeden a 16-os szám díszeleg, miért van ez így?
Gyerekkorom óta nem szerettem az egyest, annak ellenére, hogy a fiatalabb korosztályokban muszáj volt azt viselnem. Amikor a felnőttek közé kerültem, mint kapus második számú, választhattam egy számot. Ekkor választottam a 16-ost, ami valahogy a szívemhez nőtt. Viseltem a Baníkban, később Ukrajnában is, és most is ezt a számot hordom, miután visszatértem Csehországba.
Mire vagy a legbüszkébb a karriered során?
Bár sok klubnál megfordultam a karrierem alatt, a legbüszkébb a Baníkban eltöltött kezdetekre vagyok, különösen arra az évre, amikor megnyertük a címet. Az ünnepléseket valószínűleg soha nem felejtem el. A következő dolog, amit meg kell említenem, az a válogatott mérkőzések, ami minden kisfiú álma.
Mi tetszik a legjobban a kapusposzton?
Mindannyian tudjuk, hogy a kapusok kicsit őrültek. Nekik nyomás nehezedik, nem hibázhatnak, és ez egy nagy kihívás. Nincs jobb érzés, mint megakadályozni az ellenfél gólhelyzetét egy nagyon kiélezett mérkőzés végén.
Figyeled más kapusokat is, esetleg ki a kedvenced?
Amikor 18 éves voltam, minden ligás mérkőzést figyeltem. Bár idősebb koromban már nem figyelem annyira, de a nagy mérkőzéseket nem hagyom ki. Néha megnézek az interneten egy kapusedzést, hogy lássam, hogyan edzenek a többiek. A kapusok közül a világ élvonalát figyelem, de ha egy nevet kellene mondanom, az Buffon. I přes svůj věk totiž dokáže neskutečné věci.
Co tě přesvědčilo k tomu, abys oblékal rukavice BU1?
K rukavicím jsem přišel náhodou, potom co jsem se vrátil z Ukrajiny. Jednoduše mi sedly. Od začátku chytám ve střihu Roll Finger, který mi maximálně vyhovuje, a co se vlastností týče, BUčka převyšují ostatní značky ve své výdrži a přilnavosti. Další věc je, že při mých angažmá v Karviné nebo Slavii si tuhle značku oblíbili i jiní brankáři, což je určitě známkou toho, že ty rukavice jsou kvalitní.
Co je tvým osobním cílem v letošní sezoně?
Měl jsem možnost odejít buď do Karviné, nebo Baníku. Zvolil jsem Baník, ten aktuálně nemá takovou pozici v tabulce, jakou bychom si představovali. Momentálně je naším cílem zachránit Baník od sestupu, protože podle mého klub s takovou historií si zaslouží být součástí nejvyšší soutěže. Dá se tedy říct, že mým osobním cílem je cíl celého klubu.
Honzo, mockrát ti děkuji za rozhovor a přeju tobě i tvému klubu hodně štěstí do druhé poloviny sezóny. Chtěl bys ještě nakonec něco vzkázat ostatním brankářům?
Rád bych všem popřál štěstí a hodně vychytaných nul v jarní fázi sezóny. Jestli ještě nemáte rukavice BU1, rozhodně se nebojte je vyzkoušet, podle mého nebudete litovat.
